Ólmos fáradtsággal ébredtem, de nem is vártam nagyon mást. Pedig terv szerint ma is 30 km várt rám. Az első 14 km egy-két rövidebb, meredekebb szakasztól eltekintve inkább lankás volt. Szél nem fújt, de pár foknál nem lehetett több, egy vastag sapka meg kesztyű elkélt volna. Egy gyönyörű, 8-10 m széles, bővizű patak mellett vitt az út nagyrészt, egészen a Szent Mihály kapolnáig. Hajdanán ezen a helyen adtak hálát a zarándokok azután, hogy épségben túljutottak ezen a háromnapos magashegyi szakaszon, amit a Dovrefjell jelentett. Én is megpihentem itt egy kicsit. Majd tovább poroszkáltam Oppdal városkáig, ahol aztán sikerült eltévedtem. A telefonom lemerülőben volt, mivel előző éjjel nem tudtam tölteni, és spórolni próbáltam vele az út végére, mert az általában macerás, ha el kell hagyni a kijelölt utat a szállásig. Végül mégis kénytelen voltam előbányászni a tartalék telefont. (Még szerencse, hogy a legfontosabbakból kettőt hoztam - telefon, szemüveg, bankkártya).
Végül is 32 km után, úgy fél 6 körül végre ma is beporoszkáltam a célba. Egy kedves kis faházat (bungaló) kaptam, ami még "visszanéz" a nagy havas hegyekre, de már csak kb. 600 m-en van. Van itt kemping és szálloda is, de ezek a kis házikók a magasabban fekvő, erdő melletti, csendesebb részén vannak. Ez már a 4., vagy 5. ilyen szállás, de nagyon szeretem. Minden fa kívül-belül, és hangulatos, kényelmes.
A holnapi terv 25 km, remélem szép és kellemes túrának nézek elébe!
Zoli 12. nap: Raggard (S) - Tosebygda (N) 169 km
Már tegnap este tudtam, hogy a mai nappal nagy a baj. Megnéztem az előrejelzést és egész napra szakadó esőt ígért. Pedig ez egy nevezetes nap, ma léptem be Norvégia területére. Hát elérkezett az utolsó ország is az utamon.
Ahogy ígérték hajnalban meg is jött az eső, viszont 5-kor el is állt. Nosza gyorsan összeszedelőzködtem és bringára pattantam. Nem jutottam messzire már jött is az égi áldás további 160 km-en át. Azért nyomtam neki tisztességgel aminek meg is lett az eredménye, 16 órára a foglalt szállásomra értem. Az hogy közben volt egy határ átlépés, jóformán fel sem tűnt. Ez az egy fénykép készült ma. A nagy esőben is meg tudtam állapítani, hogy Norvégiában nagyobbak a hepék és a hupák és még meredekebbek is, mint a svédeknél. A szállásom rendben van, mindennel el van látva. Most száradnak a cuccaim, még a térképeim is szétáztak. Semmim sem volt száraz amikor ideértem. Azt jelzik, hogy éjszaka eláll az eső és holnap száraz idő lesz.
Csúnya arcát mutatta Svédország mikor búcsúztam tőle és Norvégia sem ragadott meg az első napon.